Turisztikai térkép
Székesegyház
A Szent Péter és Pál székesegyház különleges épület. Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépített valójában is a középkori templom varázsát sugározza, kápolnáiban Lotz Károly és Székely Bertalan világhírű faliképeivel, öthajós altemplomában Janus Pannonius, néhai pécsi püspök síremlékével. A több mint egy évezred szellemiségét őrző, keresztény áhítattal átitatott patinás épület délkeleti tornyából lenyűgöző kilátás nyílik a városra.
Püspöki Palota
A Palota 12. századi épülete különleges bepillantást enged az évszázadok által, különböző stílusok mentén változó püspöki dolgozószobába, szalonokba, ahol egyedi díszítésű bútorokon, festményeken, berendezési tárgyakon keresztül követhetjük a különböző korok püspöki világát.
„Titkos átjáró”- a földalatti Egyház
A Püspöki Palota kertjét a Pincével és Magtárral összekötő alagút nyugati szárnyát nem csupán a bor tárolására használták, hanem biztonságos ösvényként is igénybe vették azokban az időkben, amikor az egész püspöki rezidenciát és kertjét lehallgató-készülékekkel rakták tele. Így a történelmében évszázadokra visszanyúló helyszín kivételes környezetet teremt az egyházüldözés vészterhes mindennapjainak élethű bemutatására.
Püspöki Pincészet
A 18. században épített borospince az egykori a püspöki rezidenciához tartozott és az uradalom „főpincéjeként” volt ismeretes.
Püspöki KincsTár
Évszázadokig csak az avatott szemeknek látható, páratlan műalkotásokat gyűjt egybe az előkelő képzőművészeti válogatás, amely a Pécsi Egyházmegye püspöki gyűjteményének kiemelkedő műtárgyait, festményeit, grafikáit, metszeteit, szobrait, ötvöstárgyait, numizmatikai emlékekeit foglalja magába.
Dóm-kőtár
Hazánkban kevés középkori és reneszánsz emlék maradt épségben. Kőanyaga a székesegyház építésének különböző korszakait tükrözi, s átfogó képet nyújt a templom átalakított épületének szépségéről, egykori gazdagságáról.
Dzsámi
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom Magyarország egyik legmonumentálisabb török kori műemléke, a török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. Kelet és nyugat találkozásának igéző helyszínét, a vallások egymást ékesítő színterét barangolhatja be Pécs egyik jelképének számító templomban.
Püspökszentlászló
A község históriája egészen a török hódoltság utáni századra nyúlik vissza, amikor Eszterházy Pál pécsi püspök templomot és nyári rezidenciát építtetett az elnéptelenedett településen. Kalandos történetében a válságos államszocializmus alatt az 1955-ös esztendőben a püspöki nyaralóban tartották fogva a kommunista rendszer leghíresebb mártírját: Mindszenty József bíborost. A kúria és a templom teljes felújításra került, amelynek keretein belül zarándokszállások létesültek és látogatható a megszépült, emlékeit és relikviáit kitáró kastély is.
Máriagyűd
Máriagyűd története a XII. századig nyúlik vissza. Az első templomot II. Géza király 1147-ben építtette -, ám fénykorát a XVIII. században élte, amikor az ellenreformáció idején feléledt Mária-kultusz baranyai központjává vált. A templom Mária-szobra 1712-ből származik, az itt számon tartott csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Pius pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánítja. A kegytemplomi dombon Kálváriát építettek, a stációk domborművei a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült kerámia kegyképek. A temető alatt árnyas vadgesztenyesor vezet a magyarok nagyasszonya pihenőhelyhez.
